Kellékszavatosság, jótállás
Forduljon hozzám ügyvitelével!
1. Mit jelent a hibás teljesítés gépjármű adásvétel esetén?
Az eladott gépjárműnek a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a szerződésnek, alkalmasnak kell a rendeltetésszerű használatra, és nem szabad olyan hibával rendelkeznie, amely ezt lényegesen korlátozza vagy kizárja, illetve a gépjárműnek rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel az adott korú, futásteljesítményű és állapotú gépjárműnek általában rendelkeznie kell.
Ha ez nem teljesül, hibás teljesítésről beszélünk.
2. Mi az a rejtett hiba? Kinek kell bizonyítania?
A rejtett hiba a hibás teljesítés egy speciális esete.
Rejtett hibáról akkor beszélünk, ha a hiba már az adásvételkor fennállt, a vevő előtt nem volt ismert (így mert nem lett róla tájékoztatva) és számára nem is volt felismerhető sem szemrevételezéssel, sem próbaúttal, és nem tartozik a jármű természetes elhasználódásához.
Tipikusan rejtett hibák lehetnek a motor- vagy váltóhibák, korábbi, elhallgatott törések következményei, szakszerűtlen javításokból eredő problémák.
3. Számít-e, hogy a vevő megvizsgálta-e az autót vásárlás előtt?
Általános szabály, hogy a vevőt a szerződéskötéskor nem terheli kötelező vizsgálati kötelezettség; a vevő a gépjárművet „megtekintett” állapotban vásárolja meg.
4. Mit jelent a szavatossági felelősség az eladó oldalán?
A szavatosság – pontosabban kellékszavatosság – a hibás teljesítés egyik legfontosabb jogkövetkezménye és csak olyan hibára vonatkozik,
amely már az adásvételkor megvolt.
A kellékszavatossági jogok úgynevezett kétlépcsős rendszerben érvényesíthetők.
Elsődlegesen a vevő kijavítást vagy – gépjármű esetén ritkábban – kicserélést kérhet. Használt autóknál a csere jellemzően nem reális, így a kijavítás kerül előtérbe.
Ha a kijavítás nem lehetséges, nem megfelelő, vagy az eladó nem vállalja ésszerű határidőn belül, a vevő áttérhet másodlagos jogokra: árleszállítást kérhet, maga javíttathatja/javíttathatja meg az autót az eladó költségére. Ez utóbbi jog nem áll ugyanakkor fenn, hogyha az eladó vállalkozás volt.
5. Mikor lehet elállni a gépjármű adásvételi szerződéstől? Mivel jár az elállás?
Az elállás a legsúlyosabb jogkövetkezmény, amelyre akkor kerülhet sor, ha a hiba súlyos, és a kijavítás vagy más megoldás nem vezetne eredményre, vagy az gazdaságtalan, illetve a vételárhoz képest aránytalanul magas lenne.
Ha a gépjármű a hibás teljesítés miatt időközben tovább romlott, vagy nem adható vissza eredeti állapotában, ez önmagában nem zárja ki az elállást, amennyiben a romlás a hiba következménye.
Elállást az eladóval írásban szükséges közölni és elállás esetén a feleknek kölcsönösen vissza kell szolgáltatniuk, amit kaptak: a vevő visszaadja a gépjárművet, az eladó pedig visszafizeti a vételárat.
6. Mennyi ideig érvényesíthetők a kellékszavatossági igények? Meddig kell bejelenteni a hibát az eladónak?
Gépjármű adásvételnél a kellékszavatossági igények általános elévülési ideje magánszemély eladó esetén egy év; ha vállalkozás az eladó akkor kettő év, de használt dolog esetén a felek ezt rövidebb időtartamban is meghatározhatják, de minimum 1 év.
A hibát felismerés után késedelem nélkül kell közölni az eladóval.
Bizonyos esetekben – például rejtett hibák feltárásakor – az elévülés nyugodhat, és csak a hiba felismerését követően kezd el újra számítani.
7. Hogyan alakul a bizonyítási teher hibás teljesítés esetén?
Magánszemély eladó esetén a teljesítéstől (ami általában a gépjármű átadásának napja a vevő számára) a vevőnek kell bizonyítania a hibás teljesítést.
Vállalkozás esetén a teljesítéstől számított 6 hónapon belül az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba nem volt meg az eladáskor, és 6 hónap után pedig a hiba bizonyítására vonatkozó kötelezettség a vevőre száll át.
