Járművezetés ittas állapotban, ittas vezetés

Alapvetően kétféle módon kerülhet büntetőeljárás alá.

1. Közúti ellenőrzés során derül ki az ittas járművezetés

A közúti ellenőrzés alkalmával Önnel szemben az intézkedő rendőr az alábbi kérdést fogja feltenni: „Fogyasztott a vezetés előtt alkoholt/szeszes italt?”

Ezt követően amennyiben a válasza nem, akkor a rendőr légalkohol szondát kíván majd alkalmazni és megkérdezi, hogy a vizsgálathoz hozzájárul-e.

Amennyiben Ön valójában a vezetés előtt alkoholt fogyasztott, úgy már ezen a ponton szüksége van ügyvédi segítségre. Ha nem fogyasztott alkoholt, akkor nyugodtan járuljon hozzá a vizsgálathoz és a rendőr utasítása szerint fújjon a szondába. Azonban ebben az esetben is mutathat hamis pozitív vagy pozitív eredményt az alkoholszonda.

A szabályozás szerint pozitív eredmény esetében a vizsgálatot meg kell ismételni a hamis pozitív eredmények kiszűrése érdekében.

Ha a szondázás negatív eredménnyel jár, akkor Ön járművezetés ittas állapotban gyanúja miatt nem vonják eljárás alá.

Amennyiben a megismételt vizsgálat is pozitív alkohol értéket eredményez, akkor Önt az intézkedő rendőr elő fogja állítani hiteles légalkohol mérésre az illetékes rendőrkapitányságra és a jogosítvány elvétele a helyszínen meg fog történni. A rendőrség jellemzően Dräger Alcotest fajtájú hitelesített légalkohol mérő készüléket használ, amely rögzíti a mérés idejét és a mért mennyiséget is. A hiteles légalkohol mérővel két értékelhető mérés készül. A vizsgálatot Önnek jogában áll megtagadni, azonban ekkor vér- és vizeltmintát fognak Öntől venni és a levett mintákból állapítják meg a szervezetében lévő alkohol mennyiségét.

Ezt követően az előállításáról igazolást adnak Önnek, és amennyiben szükségesnek tartják nyomban kihallgatják gyanúsítottként. Ez az a pontja az eljárásnak, ahol mindenképpen indokoltnak tartom, hogy Ön védővel rendelkezzen. Védő nélkül ne tegyen vallomást!

Akár megtagadja a vallomástételt, akár vallomást tesz, Önt a rendőrség rabosítani fogja. Ekkor Önről fényképeket fognak készíteni és mind a tíz ujjáról, és a tenyeréről ujjnyomatot fognak venni.

2. Közúti baleset részese és felmerül az ittas járművezetés lehetősége

A balesetre tekintettel vizsgálja a rendőrség, hogy fogyasztott-e alkoholt a járművezetés előtt.

Amennyiben Ön vezette a közúti balesettel érintett járművet, az első lépés az, hogy meggyőződik arról, hogy utastársai és a balesettel érintett egyéb jármű utasai, illetve vezetője szorul-e segítségre és amennyiben igen, úgy az Öntől elvárható segítséget nyújt számukra. Ezt követően, amennyiben személyi sérülés történt, úgy hívjon mentőt és rendőrt a baleset helyszínére.

A kiérkező rendőrök meg fogják kérdezni, hogy mi történt, és azt is, hogy fogyasztott-e alkoholt vezetés előtt. Innentől az 1. pontban kifejtettek szerint folyik tovább az eljárás járművezetés ittas állapotban bűncselekmény kapcsán.

Az első és a legfontosabb, amit meg kell jegyeznie mindaddig, ameddig ügyvédje ki nem oktatja, és ki nem alakítják a védekezési stratégiát, az a következő: a rendőr nem a barátja.

Tehát ne mondjon a történtekről semmit a rendőrnek sem a helyszínen, sem pedig a kihallgatása során. Beszéljen ügyvéddel, kérjen időt a vallomásának megfontolására és miután ügyvéddel konzultált és átbeszélték a védekezést, ügyvédje jelenlétében tegyen vallomást.

A vasúti és a légi járműre nézve a törvény nem tulajdonít jelentőséget a jármű meghajtásának, tehát azok egyaránt lehetnek gép és nem gépi meghajtásúak. Nem gépi meghajtású vasúti jármű a vasúti hajtány. Légi járművek esetében tipikusan a vitorlázó repülő vezetése szokott felmerülni, mint nem gépi meghajtású légi járművel elkövetett járművezetés ittas állapotban. Az úszólétesítmények és a közúti jármű esetében csak akkor valósul meg bűncselekmény, ha a jármű gépi meghajtású, tehát mozgását beépített erőgép – motor – biztosítja. Így e körbe tartozik

– a gépi meghajtású úszólétesítmény (a gépi meghajtású vízi járműhajó, a gépi meghajtású úszó munkagép, például vízi daru, kotrógép, úszó cölöpverő; lásd a víziközlekedésről szóló 2005. évi XLII. törvény 87. § 38. pontjait),

– a gépi meghajtású közúti jármű (a gépjármű, a motorkerékpár, a gépjárműnek nem minősülő motoros járművek, így a mezőgazdasági vontató, lassú jármű, segédmotoros kerékpár, az elektromos kerékpár, ha azt nem emberi erővel hajtott üzemmódban működtetik, továbbá az elektromos roller is),

– a villamos és a mozgáskorlátozott közlekedésére szolgáló motoros kerekes szék [KRESZ 1. számú függelék II. pont b)-m) alpont, r) alpont].

A járművezetés ittas állapotban bűncselekménynek szabálysértési alakzata 2011. július 1. óta nincs. Sajnos számos ittas járművezetéssel foglakozó weboldal és sok ügyvédi honlap is még mindig ittas járművezetés szabálysértéséről ír és az enyhébb alkohol koncentráció melletti cselekményt minősíti ittas vezetés szabálysértésnek, azonban ez téves. Az ittas járművezetés szabálysértése helyette fix összegű közigazgatási bírság szabható ki, amely nem jár sem büntetőjogi sem pedig szabálysértési priusszal.

A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/D. melléklet szerint az ittas vezetésre

– gépi meghajtású jármű esetén 100 000 ezer Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni, ha a szervezetben mért alkoholkoncentráció a 0,30 gramm/liter értéket meghaladja, és 30 000 Ft-ot, ha az érték 0,30 gramm/liter alatt van,

– nem gépi meghajtású jármű esetén 30 000 ezer Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni, ha a szervezetben mért alkoholkoncentráció a 0,50 gramm/liter értéket meghaladja, és 10 000 Ft-ot, ha az érték 0,30 gramm/liter alatt van.

Ha Ön nem gépi meghajtású közúti járművet vagy úszólétesítményt vezet 0,5 gramm/liter véralkohol koncentráció mellett és cselekménye legalább súlyos testi sértést vagy halált okoz, akkor az Ön cselekménye ugyanúgy büntetendő, mintha gépi meghajtású járművel követte volna el a bűncselekményt.

Az ittas állapotban van büntetőjogi értelemben, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas alkohol van.

A fentiek alapján ezért továbbra sem mellőzhető az ittas járművezetés miatt indult büntetőeljárásokban a vezetéskori alkoholszint (koncentráció foka) megállapítása. Ennek hiányában elítélésre nem kerülhet sor. A nehezebben bizonyítható ügyekben legalább annyit köteles bizonyítani a vádhatóság a bűnösség megállapításához, hogy az elkövető véralkohol-koncentrációja meghaladta a 0,5 gramm/litert. Ennek hiányában bűnösség nem állapítható meg.

Az alkoholfogyasztás és az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú (1994. november 30.) módszertani levelében foglaltak ugyan a szeszes italtól befolyásolt állapot megállapítására vonatkozó módszereket tartalmazzák, azonban az ittas állapot meghatározására is alkalmasak. Ha a bűncselekmény tettesét nem érik tetten, és arra hivatkozik, hogy nem volt ittas állapotban, illetve „ráivásra” hivatkozik, akkor a módszertani levélben meghatározott vizsgálatok elvégzése és a vizsgálati eredmények alapján lehet állást foglalni a tettes vezetéskori ittas állapotáról, illetve annak hiányáról.

Az elkövetési magatartás másik eleme a járművezetés. A járművezetésen a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzését értjük (BH1982. 365.). A járművezetés a nem rendeltetésszerűen mozgásban lévő jármű irányításával is megvalósulhat – az elromlott jármű vontatása, kormányzása -, amely nem igényli a beépített motor működtetésével való mozgást sem. A jármű irányítása csak akkor minősül járművezetésnek, ha a haladási sebessége révén a közlekedés biztonságának veszélyeztetésére alkalmas, valamint ha a jármű rendeltetésszerű használata csupán a motor sikertelen beindítása miatt maradt el.

A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetésének helye a vasúti, a vízi, a légi közlekedési útvonal, míg a közúti közlekedésben a közút, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút. Ebből következik, hogy közforgalom elől elzárt magánúton a bűncselekmény nem követhető el.

A járművezetés ittas állapotban bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándéknak csak az ittas állapotban történő járművezetésre kell kiterjednie, az elkövető tudatának át kell fognia azt, hogy szeszes italt fogyasztott vagy fogyaszt a vezetés alatt, ami a vezetési képességre objektíve hátrányosan hat.

Befejezett a bűncselekmény, ha az ittas állapotban lévő járművezető a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése eredményeként a jármű álló helyzetéből – ha a jármű gépi meghajtású, akkor a jármű mozgatása a beépített erőgép révén történik meg – megindul, mozgásba lendül. A megtett út hosszának a befejezettség megállapítása szempontjából nincs jelentősége. Az ittas állapotú személynek a motor beindításának szándékával a volán mögé, illetve a motorkerékpár nyergére ülése, az indítókulcs elfordítás nélküli behelyezése nem valósít meg bűncselekményt.

A bűncselekmény elkövetője tettesi minőségben az ittas állapotú személy, aki a tényállásban felsorolt járműveket vezeti. Büntetőjogi szempontból nincs jelentősége annak, hogy a járművezető rendelkezik-e vezetői engedéllyel vagy sem, illetve van-e kellő gyakorlata az adott jármű vezetésében. Azonban ebben az esetben vizsgálni kell azt is, amiatt történt-e a jogosítvány nélküli vezetés, mert azt nem szerezte meg, vagy pedig azért, mert azt egy másik eljárásban Öntől a hatóság elvette. Ez utóbbi esetben a járművezetés ittas állapotban mellett Önt járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűncselekmény elkövetése miatt is felelősségre vonhatják.

Minősített eset valósul meg a Btk. 236. § (2) bekezdése szerint, ha az ittas állapotban történő járművezetés súlyos testi sértést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, továbbá halált, két embernél több halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Az ittas állapotban történő járművezetéssel okozati összefüggésben gondatlanul előidézett közvetlen veszélyt vagy a könnyű testi sértést az alapeset büntetési tételeinek keretei között, illetve a büntetés kiszabása körében kell értékelni.

A minősített esetek második változatát a Btk. 236. § (3) bekezdés szabályozza. A nem gépi meghajtású úszólétesítmény, valamint a közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton vezetett nem gépi meghajtású közúti jármű vezetésével kapcsolatban, azzal, hogy a Btk. 236. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott megkülönböztetés szerint büntetendő az, aki a (3) bekezdésben meghatározott járművekkel és elkövetési helyen ittas állapotban történő vezetésével okozza az ott meghatározott eredményeket. Ha az elkövető nem gépi meghajtású közúti járművet vezet vagy hajt – a kerékpár kivételével – úgy, hogy a szervezetében az értelmező rendelkezésben meghatározottnál nagyobb mértékű alkoholkoncentráció van, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés k) pontjához kapcsolódóan a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján közigazgatási hatósági eljárásban a 12. § (1) bekezdés szerint a Korm. rendelet 11/D. mellékletében meghatározott közigazgatási bírságot kell megfizetnie. A bírság összege 10 000 Ft-ig, illetve 30 000 Ft-ig terjedő, annak függvényében, hogy a jármű vezetése vagy hajtása nem főútvonalon vagy főútvonalon történt-e.

A minősítő eredményért az elkövető csak akkor tartozik büntetőjogi felelősséggel, ha az okozati összefüggésben áll az ittas állapotban történő járművezetéssel, és ezzel összefüggésben őt legalább gondatlanság terheli. Az okozati összefüggést nem önmagában az ittas állapotban való járművezetés, amelyet mint szabályszegő magatartást a KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontja tilalmaz, hanem a járművezetés során elkövetett valamely más közlekedési szabály megsértése közvetíti. Például az előzési szabály megsértésével okozott baleset. Ha az elkövetőnek más közlekedési szabályszegés nem róható fel, és a baleset, a súlyosabb eredmény mégis bekövetkezett – például más személy szabályszegő magatartása folytán -, a bűncselekmény minősített esete az okozati összefüggés hiányában az elkövető terhére nem róható, felelőssége csak az alapesetért állapítható meg.

Az ittas járművezetésnek a Btk. 236. § (2) bekezdésében meghatározott minősített esetei akkor állapíthatók meg, ha a törvényben felsorolt élet és testi épség sérelmével járó káros következmények okozati összefüggésben állnak járműnek ittas állapotban való vezetésével. Az okozati összefüggéshez az ittas állapotú vezetésen túlmenően az is szükséges, hogy az elkövető az ittassága miatt szegjen meg más olyan speciális közlekedési normát, amely a súlyos következmény közvetlen okozója. Amennyiben az eredményhez olyan közlekedési szabálysértés vezetett, amely az ittas állapottól független, úgy az elkövető terhére a halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségének és az ittas járművezetés vétségének halmazati megállapítása jöhet szóba.

A gyakorlatban előfordul, hogy a járműben, a vezető oldalon tartózkodó személy ittas állapotban van ugyan, de a járművet nem indítja be.

Az ilyen cselekmény nem minősül büntetendőnek. A járművet olyan állapotba kell hozni, hogy az mozgásra képes legyen. Ha az elkövető nem indítja be a járművet, vagy beindítja ugyan, de nem a vezető oldalon tartózkodik, akkor a jármű vezetése nem történik meg.