Büntetőfékezés

Forduljon hozzám ügyvitelével!

Kapcsolat

Hívjon!

Írjon e-mailt!

Elsőként azt kell tisztázni mi az a büntetőfékezés.

Az, hogy a járművel fékezünk (lassító fékezés, intenzív fékezés, vészfékezés) a járművezetéssel járó esemény. Amikor a forgalmi szituáció megkívánja, akkor a járművet fékezzük a megfelelő fékezési hatással. A gond abból lehet, ha a járművet nem azért fékezi az elkövető, mert arra forgalmi okból szükség van, hanem mert a mögötte haladó járművezetőjét akarja leckéztetni, esetleg megállásra kényszeríteni.

Ezáltal az elkövető nem egy egyszerű, forgalmi okokkal indokolható fékezést hajt végre, hanem büntetőfékezést.

A hatályos büntetőjog külön nem foglalkozik a büntetőfékezéssel, hanem a közúti veszélyeztetés fogalmába sorolja be.

A Btk. 234. § (1) szerint, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.    

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha annak lényeges eredménye van:

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

Büntetőfékezés esetében a megsértett KRESZ jogszabályhely a 3. § (1) bekezdés a) és c) pontja, amely szerint „a közlekedési szabályok betartására vonatkozó általános kötelezettséget tartalmaz, illetve előírja azt, hogy úgy kell közlekednünk, hogy a személy- és vagyonbiztonság ne kerüljön veszélybe, valamint másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzunk és ne zavarjunk.

Mikor indulhat velem szemben büntetőeljárás büntetőfékezés miatt?

Alapvetően kétféle módon kerülhet büntetőeljárás alá.

1. Ön büntetőfékezést követ el, de az Ön mögött haladó jármű vezetője az ütközést még el tudja kerülni

Ekkor az esetek túlnyomó részében nem történik bejelentés, sem rendőri intézkedés, így eljárás sem indul az elkövetővel szemben.

Azonban néhány esetben megtörténik a bejelentés vagy rendőr észleli a büntetőfékezést és az elkövetőt eljárás alá vonja.

Az első kérdés, amit az eljárásban vizsgálni fognak, hogy miért történt a fékezés, annak voltak-e forgalmi okai.

Amennyiben erre a kérdésre az a válasz, hogy az elkövető forgalmi okból fékezett, mert

  • az előtte haladó jármű is fékezett,
  • gyalogos, állat előtte az útra lépett,
  • bármely más forgalmi okból indokoltan fékezett,

akkor az eljárás jó eséllyel itt véget ér az elkövetővel szemben, mert nem történt jogszabálysértés.

2. Közúti baleset részese és felmerül a büntetőfékezés lehetősége

Ebben az esetben tipikusan ráfutás, ritkább esetben útról lehaladás történik és két állítás ütközik egymással. Az első jármű vezetője azt állítja, hogy éppen megállt forgalmi okok miatt az őt követő jármű pedig ezt nem észlelte kellő időben és hátulról neki ütközött, vagy őt kikerülendő az útról lehaladt. A második, követő jármű vezetője pedig azt állítja, hogy az első jármű vezetője büntetőfékezett, és az ütközést nem tudta elkerülni, illetve csak az útról lehaladással tudta elkerülni.

Az ellentmondó állítások feloldása tanúkkal szakértővel lehetséges, azonban szinte bizonyosan indul büntetőeljárás büntetőfékezés miatt.

Büntetőfékezés

Jogszabályi háttér és értelmezése a közúti veszélyeztetés (büntetőfékezés) kapcsán

Mit véd a büntetőjogi tényállás? Miért bűncselekmény a büntetőfékezés?

A bűncselekmény jogi tárgya a közúti közlekedés körében más vagy mások életének, testi épségének, egészségének védelme. Az elkövető ezt sérti meg, amikor vélt vagy valós sérelmének megtorlásaként büntetőfékezést alkalmaz.

Mikor valósul meg közúti veszélyeztetés, illetve büntetőfékezés?

A bűncselekmény sértettje a közúti jármű vezetőjén kívül bárki lehet, azonban tipikusan az elkövető mögött közlekedő jármű. Az önmagát szabálysértő magatartásával veszélyeztető járművezető nem lehet sértett. Ezért, ha magán kívül az elkövető mást nem veszélyeztet, akkor bűncselekmény nem valósul meg.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok megszegése. A szabályszegés aktív és passzív magatartással is megvalósulhat.

Az alapvető szabályokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a részletes szabályokat a KRESZ tartalmazza, de a közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet egyes előírásainak megszegése is tényállásszerű lehet.

A közúti közlekedésre vonatkozó általános szabályt fogalmaz meg a KRESZ 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja, mely a közlekedési szabályok betartására vonatkozó általános kötelezettséget tartalmaz, illetve előírja azt, hogy úgy kell közlekednünk, hogy a személy- és vagyonbiztonság ne kerüljön veszélybe, valamint másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzunk és ne zavarjunk. A tényállást kitöltő szabályszegő magatartások közül csak azoknak van relevanciája, amelyek a közúti jármű vezetésével, közlekedésével összefüggőek.

Annak nincs jelentősége, hogy az elkövető milyen közúti járművet vezet, illetve az állatok vezetésére, hajtására vonatkozó rendelkezések megszegésével is elkövethető a bűncselekmény (BH2008. 294.). A konkrét közlekedési szabályok közül kiemelendők mint leggyakoribb szabályszegő magatartások: a sebesség helytelen megválasztása (KRESZ 26. §), a követési távolság meg nem tartása (KRESZ 27. §), az előzés szabályainak megsértése (KRESZ 34. §).

A bűncselekmény elkövetési helye a közút vagy a közforgalom elől el nem zárt magánút.

A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetése. Közvetlen veszély a szabályszegő magatartás folytán a tényleges helyzetben külsőleg is felismerhető formában jelentkező és konkrét személyre vagy személyekre vonatkozó káros eredmény, az élet, testi épség sérelme reális és azonnal lehetséges bekövetkezésének veszélyét jelenti.

A közúti közlekedési szabály megszegése és a közvetlen veszélyt eredményező helyzet között szükséges az okozati összefüggés fennállta (BH2004. 130.), ennek hiányában a bűncselekmény nem állapítható meg, a szabályszegő magatartásra figyelemmel csak közlekedési szabálysértés, a Szabs. tv. 224. §-a szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése valósul meg. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal (BJD 8037., BJD 8039., BH1986. 352., BH2010. 58.). Az elkövető szándékának mind a közlekedési szabályszegés, mind a közvetlen veszélyhelyzet tekintetében fenn kell állnia. Tehát tudatában kell lennie, hogy az alkalmazott büntetőfékezéssel szabályt szeg és ezzel veszélyhelyzet idéz elő.

Stádiumok és tettesség

Befejezett a bűncselekmény a közvetlen veszély bekövetkeztével. A bűncselekmény elkövetője tettesként a közlekedő jármű vezetője, attól függetlenül, hogy rendelkezik-e vagy sem járművezetői engedéllyel, vagy bármilyen vezetési tapasztalattal.

A Btk. 240. § (2) bekezdése alapján az utasok és a gyalogosok nem lehetnek a bűncselekmény tettesei, de bűnrészességet ugyanúgy, mint bárki, megvalósíthatnak, például a gépkocsi utasa, aki a járművezetővel szándékegységben a mozgó gépkocsi ablakán kihajolva magához ragadja a gépkocsi mellett haladó kerékpáros járművének kormányára felakasztott kosarat, így cselekménye a társtettesi rablás mellett bűnsegédként elkövetett közúti veszélyeztetésnek is minősül (BH2004. 97.).

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha annak lényeges eredménye van:

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

Mi a közúti veszélyezetetésért, büntetőfékezésért járó büntetés?

A bíróság általában pénzbüntetést és járművezetéstől eltiltást szab ki büntetőfékezésért járó büntetés gyanánt. Súlyosabb esetekben, vagy ismételt közlekedési bűncselekmény elkövetése esetén elzárás, vagy szabadságvesztés kiszabása lehet indokolt. Azonban eddig a pontig és ez után Önnek szüksége lehet jogi segítéségre. Védőként – amennyiben erre mód van – el tudom érni, hogy az Ön ellen megindított büntetőeljárást szüntessék meg, illetve, ha az eljárás megszüntetése nem lehetséges, úgy a törvényi minimumra csökkenthető a kiszabott büntetés és az eltiltás mértéke.

Call Now ButtonHívjon most!