Ma már minden nagyobb városban úton-útfélen előfordul elektromos roller (segway, hoverboard és társai). Az egyszerűség kedvéért ezeket együttesen elektromos rollernek hívom, persze nem mindegyik az. Ezeknek a „járműveknek” a szabályozása azonban még mindig gyerekcipőben jár, az ittas vezetés kapcsán is. Sokunknak a mindennapi közlekedés részévé vált az elektromos roller használata a nélkül, hogy tudnák, hogy ezeket használva már más szabályok vonatkoznak ránk. Egy két pohár bor után hazafelé rollerezve a budapesti éjszakában bizony ittas járművezetést követünk el. Ezek rollerek ugyanis már nem egyszerű gyermekjátékok. Saját beépített elektromos motorral rendelkeznek, ami a gázkar vagy a testünk állása szerint viszi át az erőt a kerekekre és hozza mozgásba az eszközt. Ebből következően ezek már gépi meghajtású járművek. Vagy mégsem?
Ittas vezetés – a háttér
A közelmúltban ittas rollervezető ügyében hozott döntést a Kúria. Az irányadó tényállás szerint az elkövetővel szemben a helyszínen alkalmazott légalkohol mérő szonda 0,43 mg/l értéket jelzett, ezért az ittas rollervezetőt a rendőrkapitányságra előállították.
A rendőrkapitányságon alkalmazott hiteles légalkoholmérő készülék előbb 0,28 mg/l, majd fél órával később 0,23 mg/l értéket jelzett. A terhelttől vért is vettek. A levett vérminta etilalkohol-koncentrációja 0,43 g/l (ezrelék), míg 30 perccel később levett vérminta etilalkohol-koncentrációja 0,33 g/l (ezrelék) volt. A terhelt szervezetében a cselekmény idején 0,69 g/l (ezrelék) véralkohol koncentráció volt. Nem kérdés, hogy egy autós esetében ez bizony ittas járművezetés, de terheltünk nem autót, hanem elektromos rollert vezetett.
Ittas járművezetés – a bíróság döntése
Az elsőfokú bírósággal a másodfokú bíróság egyet értett és az ittas rollervezetőt bűncselekmény hiányában felmentette. A jogerős ítélet indokai szerint a terhelt által vezetett elektromos roller nem tekinthető járműnek, ezért a bűncselekmény megállapításához szükséges egyik feltétel hiányzik.
Ittas vezetés – a Kúria döntése
A Kúria azonban nem értett egyet a jogerős döntés indokaival. A Kúria álláspontja szerint a jármű fogalma általában véve szélesebben értelmezhető, mivel járműveknek a szárazföldi, vízi és légi személyszállító és/vagy teherhordó eszközöket tekintjük. A KRESZ meghatározza azon „járművek” körét is, amelyek meghajtásuk, sebességük alapján – noha egyébként a jogszabályi definíciónak megfelelnének – nem minősülnek járműnek. Ilyen a kerekesszék, gyermekkocsi, talicska. Aligha vitatható, hogy az elektromos roller személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, tehát a KRESZ meghatározásának megfelel, ugyanakkor az ott meghatározott kivételek között nem szerepel. Kiemelte, hogy léteznek olyan járművek, amelyek nem sorolhatók járműkategóriába, azonban ettől még járműnek kell ezeket minősíteni. Az elektromos roller tehát járműkategóriába nem sorolt gépi meghajtású személyi szállítóeszköznek, így járműnek minősül, amellyel a közúton, ittas állapotban közlekedő terhelt járművezetés ittas állapotban vétségét valósítja meg.
A Kúria a jogerős döntést hatályon kívül helyezte, így a büntetőeljárás teljes bírói szakaszát meg kell ismételni. Felmerül azonban a kérdés: ha sem az elsőfokon eljárt járásbíró, sem a másodfokon eljárt – egyébként jellemzően közlekedési jogot tárgyaló – háromtagú bírói tanács nem tudta, hogy a terhelt járművet vezetett ittasan, akkor a terheltnek honnan kellett volna tudnia? Ezt a kérdést tenném fel a vádat képviselő ügyésznek.
