Cserbenhagyás – segítségnyújtás elmulasztása
Forduljon hozzám ügyvitelével!
A cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása alapvetően akkor jön szóba, amikor a közlekedési balesetben érintett jármű vezetője a helyszínről a Btk.-ba ütköző módon eltávozik, vagy balesetben sérült személynek nem nyújt segítséget.
A Btk. szerint cserbenhagyás vétségét valósítja meg a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, ha a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, feltéve hogy súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
A Btk. szerint súlyosabban büntetendő segítségnyújtás elmulasztását és nem pedig cserbenhagyás vétségét követi el, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.
A segítségnyújtás elmulasztása súlyosabban büntetendő, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
A büntetés még súlyosabban büntetendő, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles (ide nem értve azt a személyt, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra, tipikusan a járművezető).
Mikor indulhat velem szemben büntetőeljárás cserbenhagyás miatt?
Amennyiben Ön közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, úgy az első teendője a baleset után, hogy meggyőződjön arról, hogy Ön, illetve utastársa jól van-e. Ezt követően amennyiben a balesetben más jármű is érintett, akkor annak vezetője vagy utasa megsérülhetett. Ez még akkor is előfordulhat, ha egy parkolási koccanásról van szó. Tehát a második lépés az, hogy meggyőződik arról, hogy a másik érintett jármű vezetője, utasa megsérült-e, szorul-e segítségre.
Ha mindezeket Ön megteszi, akkor nem indulhat Ön ellen büntetőeljárás cserbenhagyás miatt. Ha van sérültje a balesetnek, akkor elsőként a sérülttel kell foglalkozni, több sérült esetén a sérülés súlyosságának sorrendjében. Ekkor Önnek nyújtania kell az Öntől elvárható mértékű segítséget, ami személyenként változó. Egy egészségügyi végzettségű személy nyilván többet tud tenni a sérültekért, így vele szemben az elvárás is magasabb. Azonban az mindenkitől elvárható, hogy mentőt hív.
Mikor indulhat velem szemben büntetőeljárás segítségnyújtás elmulasztása miatt?
Ha sérült személyt lát, vagy olyan szituációt lát, ahol feltételezhető, hogy van sérült személy, akkor Önnek a következőket kell tennie:
- a) a baleset vagy a veszélyhelyzetre utaló rendkívüli körülmények észlelése esetén a helyszínen meg kell állni, és meg kell győződni arról, hogy olyan helyzet van-e, amelyben valaki megsérült, vagy az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van (megállási és meggyőződési kötelezettség);
- b) közvetlen veszély vagy sérülés esetén a segítségnyújtást fel kell ajánlani (felajánlási kötelezettség);
- c) végül a közvetlen veszély, sérülés észlelése, illetve a felajánlott segítség el nem fogadható visszautasítása esetén is az elkövetőnek személyes adottságainak megfelelően, „tőle elvárhatóan” ténylegesen segítséget kell nyújtania vagy további segítséget kell kérnie (elvárható segítségnyújtás).
Ha Ön ezeknek megfelelően cselekszik, akkor Önnel szemben sem cserbenhagyás, sem pedig segítségnyújtás elmulasztása miatt nem indul eljárás. Ha mégis indulna büntetőeljárás segítségnyújtás elmulasztása vagy cserbenhagyás miatt, akkor a rendőrségnek és az ügyészségnek azt kell bizonyítani, hogy a fentiek közül legalább az egyik pont szerinti magatartást Ön nem tanúsította.
Mit jelent, hogy „tőle elvárható”?
Ez minden esetben személyenként vizsgálható és minden esetben az adott helyzettől függ. A tőle elvárhatóság hiányzik például annál a személynél, aki maga is sérült. A sérülés lehet éppen a baleset eredménye, vagy már eleve sérült volt, amikor az adott balesethez, veszélyhelyzethez ért. A tőle elvárhatósággal azonban óvatosan kell bánni. Az esetek egy részében a segítséget nyújtó személy „segítségnyújtása” inkább árt, mint használ. Ön a segítségnyújtási kötelezettségének eleget tesz akkor is, ha a segítségnyújtásnak objektíve nem a leghelyesebb módját választotta, vagy éppen a hozzá nem értéséből eredő gondatlansága miatt súlyosabb eredményt hoz létre, mint aminek elhárítására törekedett.
Jogszabályi háttér és értelmezése a cserbenhagyás kapcsán
Miért bűncselekmény a cserbenhagyás?
A bűncselekmény a közlekedés biztonságához, a közlekedésben a segítségnyújtás lehetőségének biztosításához fűződő társadalmi érdeket védi, illetve az emberi élet, testi épség, egészség büntetőjogi védelme. A megállás, a meggyőződési kötelezettség és a segítségnyújtás valamennyi közlekedési ágazatban a háttérjogszabályok alapján fennálló kötelezettség, azonban gyakorlatban csak a vízi és a közúti közlekedés területén fordul elő.
Mikor valósul meg cserbenhagyás?
A közúti közlekedésre nézve a KRESZ 58. § (1) bekezdése írja elő a közlekedési balesettel érintett járművezetőt terhelő, a baleset helyszínén a megállásra és a meggyőződésre vonatkozó szabályokat.
A bűncselekmény elkövetési magatartása kettős: egyrészt a baleset helyszínén a járművezető elmulasztja teljesíteni a megállási kötelezettségét, másrészt a megállás esetén eltávozik a baleset helyszínéről anélkül, hogy meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. Bármelyik magatartás felróható elmaradása estén a cserbenhagyás megvalósul.
Közlekedési baleseten nem csupán a testi sérülést, halált vagy anyagi károsodást eredményező helyzetet kell érteni, hanem a járművek összeütközéséből, gyalogosokkal, tárgyakkal való ütközéséből, a közlekedés körében megvalósuló más rendellenes eseményből, helyzetből bekövetkezett minden olyan közvetlen veszélyhelyzetet is érteni kell, amelynek hatókörében egy vagy több személy tartózkodik, függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet kialakulásáért kit terhel felelősség. Ebből következően nem tekintendő például közlekedési balesetnek, így cserbenhagyás sem valósulhat meg, ha a balesetet okozó jármű vezetője a parkolóban álló gépkocsinak ütközik járművével, és a jármű hatókörében nem tartózkodik senki, vagy ha utas nélkül járművével az út tartozékainak – jelzőlámpa, útpadka – ütközik, majd a helyszínről megállás nélkül eltávozik.
A közlekedési baleset észlelésekor a járművezető meggyőződési kötelezettségét csak megállással tudja teljesíteni, amelyet rögtönösen – az adott forgalmi szituációnak megfelelően – kell teljesítenie. A cserbenhagyás vétsége tekintetében a közlekedési baleset helyszínének a baleset hatókörében lévő – annak térbeli pontjához legközelebbi – olyan helyet is kell értenünk, amelyet a balesettel érintett járművek az ütközés körülményeinek felmérése érdekében – az adott forgalmi és útviszonyok mellett közel egyenlő eséllyel – elérhetnek. Tényállásszerű az elkövetési magatartás kifejtése abban az esetben is, ha a járművezető a baleset helyszínén nem áll meg, holott megtehette volna, csak attól jóval távolabb áll meg, és csak később tér vissza a baleset helyszínére.
A helyszínről való eltávozás azzal valósul meg, hogy a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője ugyan megáll a baleset helyszínén, de a közlekedési baleset során esetlegesen létrejöhetett sérülésről, avagy az életet, testi épséget közvetlenül fenyegető veszélyről, az esetleges segítségnyújtás szükségességéről nem győződik meg.
A megállás után a meggyőződési kötelezettség a baleset helyszínének megtekintésével, a balesetben érintett személyek megkérdezésével, a segítségnyújtás felajánlásával teljesíthető.
A bíró gyakorlat ebben a körben azonban nem egységes. Sajnos előfordul több alkalommal olyan eset, hogy a balesettel érintett jármű vezetője ugyan megállt, de a másik gépjármű vezetője és utasa olyan agresszíven léptek fel vele szemben, hogy nem merte megkockáztatni a járműből kiszállást és továbbhajtott. Biztonságos távolság után ismételten megállt és onnan hívott hatósági segítséget a balesethez. Ellene cserbenhagyás miatt büntetőeljárás indult, azonban azt nyomozóhatóság megszüntette. Indokai alapján nem volt olyan helyzetben a gyanúsított, hogy saját testi épségének veszélyeztetése nélkül eleget tehessen a helyszíni segítségnyújtásnak, ezért a helyszíni segítségnyújtásra, meggyőződési kötelezettségének teljesítésére nem volt módja és az tőle nem is volt elvárható.
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Ebből következően Ön nem vonható felelősségre cserbenhagyás miatt, ha a veszélyhelyzetet, balesetet nem észleli. A tényállás célzatot vagy motívumot nem tartalmaz, de jellemzően minden esetben valamilyen cél vagy ok motiválja az elkövetőt, tipikusan a más cselekménnyel összefüggő felelősség előli menekülés, például ittasan vezette járművét, közlekedési szabálysértés miatti felelősségre vonás elkerülése – nincs nála a vezetői engedélye, vagy lejárt -, lopott vagy önkényesen elvett járművel való közlekedés.
Ki követheti el a cserbenhagyást?
A bűncselekmény elkövetője tettesként csak a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet, ilyen személy az, aki az adott közlekedési baleset okozója, vétlen sértettje, avagy közrehatója volt. Az utas vagy a gyalogos tettes nem lehet, azonban az utas felbujtói magatartást megvalósíthat, ha rábíró magatartásának eredményeként a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője nem teljesíti megállási, meggyőződési kötelezettségét.
Mikor beszélünk cserbenhagyásról és mikor segítségnyújtás elmulasztásáról?
A cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény – tipikusan segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §) – nem valósul meg. Az elhatárolás alapját az elkövetők tekintetében az képezi – összevetve a két bűncselekmény egymáshoz való viszonyát -, hogy a segítségnyújtás elmulasztása mindenkit terhelő általános kötelezettséget foglal magába, így tettese bárki lehet, míg a cserbenhagyásnál a tettessé válást eredményező kötelezettség csak a balesettel érintett jármű vezetőjét terheli. Az elhatárolás további objektív feltétele, hogy a közlekedési baleseti helyzetben ténylegesen van-e olyan személy, aki megsérült, vagy akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, aminek következtében a segítségnyújtási helyzet fennáll, és a segítségnyújtást az elkövető elmulasztja. Ha van ilyen személy, akkor az elkövető segítségnyújtás elmulasztásáért vonandó felelősségre, ha nincs akkor pedig cserbenhagyás miatt.
Mi a cserbenhagyás büntetési tétele?
A bíróság általában pénzbüntetést és járművezetéstől eltiltást szab ki cserbenhagyásért büntetés gyanánt. Azonban eddig a pontig és ez után Önnek szüksége lehet jogi segítéségre. Védőként – amennyiben erre mód van – el tudom érni, hogy az Ön ellen megindított büntetőeljárást szüntessék meg, illetve, ha az eljárás megszüntetése nem lehetséges, úgy a törvényi minimumra csökkenthető a cserbenhagyás büntetési tétele és az eltiltás mértéke.
Jogszabályi háttér és értelmezése a segítségnyújtás elmulasztása kapcsán
Miért bűncselekmény a segítségnyújtás elmulasztása?
Röviden azért, mert a közvetlen veszélybe került vagy megsérült személy életét, testi épségét védi. Tehát amikor valaki segítségre szorul, akkor számára segítséget kell nyújtani, később már lehet, hogy nem lehet rajta segíteni, vagy már maradandó sérülései lesznek.
Mikor valósul meg a segítségnyújtás elmulasztása?
A bűncselekmény maga a mulasztás. Az elkövetőtől elvárható segítség nem nyújtása, amit a sértett „speciális” állapota alapoz meg a társadalmi együttélési szabályokból fakadóan. A sértett, akinek irányában a mulasztás megvalósul, olyan személy, akinek élete, testi épsége vagy egészsége közvetlen veszélyben van, vagy (már) megsérült. Nem lehet sértett ebből következően az a személy, aki már halott az elkövetés (tehát a mulasztás) időpontja előtt, valamint az sem, akinek sérülése a kívülálló szemlélő számára élettel összeegyeztethetetlennek tűnik.
Közvetlen veszély annak a helyzenek a bekövetkezése, amelyből a halál vagy a sérülés nyomban vagy rövid időn belül bekövetkezhet, sérülés pedig a sértett testének vagy egészségének megsérülése. A mulasztás akkor releváns, ha a konkrét elkövetési szituációban a cselekvésre, azaz az elkövetőtől elvárható segítség nyújtására megvolt a lehetőség is. Nem releváns a bűncselekmény megvalósulása szempontjából, hogy a sértett rászorul-e a segítségre.
A bírói gyakorlat szerint a segítségnyújtási kötelezettség teljesítésének feltételei:
- a) a baleset vagy a veszélyhelyzetre utaló rendkívüli körülmények észlelése esetén a helyszínen meg kell állni, és meg kell győződni arról, hogy olyan helyzet van-e, amelyben valaki megsérült, vagy az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van (megállási és meggyőződési kötelezettség);
- b) közvetlen veszély vagy sérülés esetén a segítségnyújtást fel kell ajánlani (felajánlási kötelezettség);
- c) végül a közvetlen veszély, sérülés észlelése, illetve a felajánlott segítség el nem fogadható visszautasítása esetén is az elkövetőnek személyes adottságainak megfelelően, „tőle elvárhatóan” ténylegesen segítséget kell nyújtania vagy további segítséget kell kérnie (elvárható segítségnyújtás).
A tőle elvárhatóság mércéje jogkérdés, és minden egyedi esetben külön vizsgálandó és eltérő is lehet, mivel a konkrét szituációtól és az elkövető személyes körülményeitől is függ, hogy éppen mi az elvárható tőle. A tőle elvárhatóság hiányzik például annál a személynél, aki maga is sérült (épp a balesetben), valamint annál is, aki maga idézte elő szándékos bűncselekményével a közvetlen veszélyhelyzetet vagy a sérülést. Az elkövető a segítségnyújtási kötelezettségének eleget tesz akkor is, ha a segítségnyújtásnak objektíve nem a leghelyesebb módját választotta, vagy éppen a hozzá nem értéséből eredő gondatlansága miatt súlyosabb eredményt hoz létre, mint aminek elhárítására törekedett.
Csak szándékosan lehet elkövetni a cselekményt. Tehát fel kell ismernie, hogy a sértett veszélyben van, vagy segítségre szorul, valamint annak felismerésére, hogy a segítségnyújtási kötelezettség és annak konkrét lehetősége is fennáll.
Ki követheti el a segítségnyújtás elmulasztását?
A fő különbség a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás között az, hogy cserbenhagyást csak a balesettel érintett jármű vezetője követheti el, azonban a segítségnyújtás elmulasztását bárki.
Mi történik, ha a segítségnyújtás elmulasztása miatt a sértett meghal?
Az elkövető akkor felel a sértett halála miatt, ha a segítségnyújtás a sértett életét megmenthette volna. Ezért, ha a sértett halála a mulasztás tanúsítása nélkül is feltétlenül bekövetkezett volna, mert az eredeti okfolyamatban a halál elháríthatatlan lett volna, a minősítő eredmény nem állapítható meg, így a terhelt a segítségnyújtás elmulasztásának minősített esetéért főszabály szerint nem felel. Amennyiben a halál bekövetkezésének lehetőségére nézve hanyagság sem állapítható meg, a minősített esetért való felelősséget nem lehet megállapítani.
Mi történik, ha veszélyhelyzetet Ön okozza és nem nyújtja az Öntől elvárható segítséget?
Ebben az esetben a segítségnyújtás elmulasztása súlyosabban büntetendő, függetlenül attól, hogy a segítségnyújtás gondatlanságból marad el. Ha azonban a sértett életét vagy testi épségét fenyegető veszélyhelyzet előidézésében Ön vétlenül vesz részt, amennyiben nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, a cselekménye nem minősül súlyosabban.
Mi a segítségnyújtás elmulasztásérét járó büntetés?
A bíróság általában pénzbüntetést vagy közérdekű munka büntetést alkalmaz büntetés gyanánt. Súlyosabb esetekben, ha a segítségnyújtás elmulasztása halálos eredménnyel jár vagy a veszélyhelyzetet, balesetet Ön okozta, akkor akár felfüggesztett szabadságvesztést vagy elzárást is kiszabhat a bíró. Azonban eddig a pontig és ez után Önnek szüksége lehet jogi segítéségre. Védőjeként – amennyiben erre mód van – el tudom érni, hogy az Ön ellen megindított büntetőeljárást szüntessék meg, illetve, ha az eljárás megszüntetése nem lehetséges, úgy a törvényi minimumra csökkenthető a kiszabott büntetés. Itt nagy jelentősége van annak, hogy Ön hogyan viselkedik a segítségnyújtás elmulasztásának elkövetését követően? Keresi-e a sértettet? Nyújt-e a sértettnek valamilyen segítséget? Ad-e pénzt a sértettnek vagy egyéb módon kompenzálja-e a sértettet? Ezek mind befolyásolják a büntetés mértékét és bármilyen irányban elmozdíthatják a bíró tollát.
